A Munkácsy-tó élővilága



Munkácsy HE        A mesterségesen kialakított Munkácsy-tó igen jelentős, pozitív értelemben vett környezeti változásokat hozott e dél-alföldi sík terület mindennapjaiba. A tó környéki vidék természetes állapotában a legtöbb helyen csekély diverzitású löszpusztagyep, vagy szikgyepes foltokkal és újabban invazív akácos ligeterdőkkel tarkított sztyeppszerű, jellegzetes alföldi típusú társulás. E természeteshez közelálló életközösségek helyét vették át mára szinte teljes mértékben a mezőgazdasági művelés alá vont területek, melyek a mai alföldi vidék alapvető tájelemeinek számítanak.

ponty        Miután a homokkitermelési céllal létrehozott külszíni fejtések felnyitották a jó vízáteresztő képességű homokos talajrétegeket, a talajvíz folyamatos szivárgása révén a medence telítődött és kialakult a Munkácsy-tónak elnevezett, mára 14 ha-osra növekedett vízfelület. A nagy mennyiségű homok, mely e területen található, a hajdan erre kanyargó nagyobb folyók (Tisza, Maros, Körösök) által lerakott Körös-Maros hordalékkúp homokkincse (animáció).
       A Maros hordalékkúpjának a csúcsa az országhatáron túl, Romániában van a +130 m Bf szinten, de Magyarország határát elérve a +92 m Bf szintre csökken. Ez az egyik oka annak, hogy a homokbánya eddigi művelésével kialakult bányatóban a víz szintje közel állandó. A 38 méteres szintkülönbség, valamint a homok jó vízvezető képessége bő vízutánpótlást biztosít a bányató részére.

       A kialakított tó környékén hamarosan főleg akácos homoki ligetek bontakoztak ki, melyek révén sajátos vízparti életközösségek jöhettek létre, ahol a jellemző akácok mellett jelentősebb számban megtalálhatók még a nyír, a nyár, a szil, a fűz és néhány kevésbé gyakori fafaj is. Hamarosan elvégezték az első telepítéseket is és természetesen nem váratott magára sokáig egy a tavon horgászó horgászokat közös, önálló, szabályozott szervezeti egységbe, közösségbe foglaló horgász egyesület megalakulása sem, mely mindmáig mint Munkácsy Horgász Egyesület létezik.

       A tó mind a mai napig rendszeresen telepített, mára a környék egyik halakban leggazdagabb tavai közé nőtte ki magát. Megtalálható benne szinte minden állóvízi halfaj, mely Magyarországon előfordul ( Magyarország halaiMunkácsy-tó halai ), azonban a rendszeres és erőteljes (és főleg ezen fajokból álló) telepítés miatt dominánsan vannak jelen a ponty-, a különböző kárász- és keszegfélék. Megemlítendőek még a halállományban - szó szerint - igen súlyos részt képviselő amurok és mindkét hazai busafaj. A rengeteg békés hal sok és sokféle ragadozóhalat is képes fenntartani a tóban, így jelen van a tóban a sügér, a süllő, a csuka, a lesőharcsa, több durbincsféle és más kisebb rablóhalak stabil populációi is, mind-mind számottevő példányszámban, melyek egyedei közt akadnak kapitális példányok is. Már-már legendás történetek keringenek horgászkörökben például egy a tóban élő hatalmas lesőharcsáról, mely fel-felbukkan a tó különböző pontjain, de létezéséről szóló komolyabb bizonyítékkal sajnos eddig még nem sikerült előállni egyik szemtanúknak sem, impozáns méreteiről is csak találgatások folynak. Jelentős kártevőként van jelen még az igen agresszíven szaporodó ikra- és ivadékrabló törpeharcsa.

partifecskék        A tó vízinövényállománya nem jelentős, sem gyökeres, sem lebegő hínárfélék nincsenek a tóban számottevő mennyiségben. A tóparti sávban mindinkább terjedőben van a nád és kisebb mértékben a káka és a sás, melyek azonban még viszonylag új vendégeknek tekinthetők a tavon, azaz túlburjánzásuk még nem fenyegető, így gyérítésük sem történik, inkább ezek megőrzésére törekszik a horgász egyesület. A tó egy másik büszkesége egy szintén új telepes: egy tő évről-évre szebb és egyre inkább terebélyesedő tündérrózsa (Nymphaea alba). Ezek mellett a nagy nyílt vízfelület virágzó planktonközösségeknek is nyújt itt paradicsomi életteret, az őket is fogyasztó halállomány nagy-nagy örömére. Mivel az iszapréteg vastagsága a vízinövények hiánya miatt gyakorlatilag nem mérhető, ezért más bányatavakkal ellentétben itt nem tapasztalható jelentős lebontási gázképződés sem, mely fontos talpköve a tóban végezhető fenntartható, stabil halgazdálkodásnak.

gyurgyalag        A tó nyújtotta jelentős mennyiségű hal- és változatos rovarzsákmány mind több madarat köt a környékre, így egyre nagyobb számban érkeznek hosszabb-rövidebb időre olyan madarak, melyek eredetileg tipikus vízi társulások képviselői és régóta ritkaságnak számítanak a mezőgazdasági termelés alá vont területekben bővelkedő dél-alföldi tájról. Állandó vendégnek számítanak a tavon és környékén a bíbicek, a tőkés récék, az omladékos partoldalakban költő gyurgyalagok és partifecskék, az egyre gyakrabban itt fészkelő és egyre többször sikerrel költő gulipánok. Sokszor találkozhatunk még ezeken kívül a megfelelő időszakokban a gazdag halállomány miatt vándorlási útvonalukat mind többször errefelé módosító vonuló vízimadarakkal (egyéb récék és partfutók), mint átmeneti vendégekkel. Ragadozók közül általánosan jelenlévőnek tekinthetők az egerészölyvek, (és a biztos halzsákmány miatt) mind gyakrabban felbukkannak itt a ritka barna rétihéják is.

gulipán        Mint ahogy egész Magyarországon, úgy a Munkácsy Horgász Egyesület egész területén is minden kétéltű- (az összes békafaj !) és minden hüllőfaj védett (mocsári teknős - Emys orbicularis) !

       Jelentős emlősfauna a tavon és környékén nincs, a fel-felbukkanó pézsma-, vízi és mezei pockokon, valamint a ligeterdők és a tó kínálta gazdag repülőrovar-terítéken hízó, szintén védett denevérféléken kívül.




       A Munkácsy-tó gazdag élővilága méltán féltett kincse nem csak a horgász egyesületnek, kérjük, Ön is tartsa be mindazokat az írott és íratlan szabályokat, előírásokat, melyek ennek a szép, de törékeny természetes világnak a fenntartását, megőrzését és további fejlődését megvalósíthatóvá tenni törekszenek.


       A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

       A védett állat- és növényfajok listáját azok pénzben kifejezett értékével a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet melléklete tartalmazza.