Speciális határozóbélyegek

Munkácsy HE

       Közel rokon fajok meghatározásához, alfajok elkülönítéséhez, ahol az egyszerűbb alaki morfológiai vizsgálatok kevésnek bizonyulnak a pontos meghatározáshoz, vagy ismeretlen fajok közelítő beazonosításának elősegítésére, ritkán használt, speciális határozóbélyegek alapján is vizsgálhatjuk a halak morfológiai tulajdonságait. Ez az első látásra talán túlságosan aprólékosnak és fáradságosnak tűnő megközelítés azonban a legtöbb esetben a sikeres azonosításhoz vezet el bennünket.


Úszósugárképlet

       A legáltalánosabb speciális határozóbélyegnek az úszósugarak minőségi és mennyiségi elemeit leíró úszósugárképleteket tekintjük. Az úszók latin neveiből kiinduló nómenklatúra szerint többféle képlet létezik a hal különböző úszóinak megfelelően. A leggyakrabban használt úszósugárképletek a a hátúszóra (dorzális (jelölése: D)) és hasalatti úszóra (anális (jelölése: A)) vonatkozó képletek. Ritkán előfordul még a farokúszó (caudális (jelölése: C)) vizsgálata is, ez azonban a legtöbb esetben gyenge elkülönítő értékű, így határozási célokra csak ritkán használatos.
       Az úszókat úszósugarak merevítik, melyek lehetnek osztatlanok, vagy osztottak (elágazók). A képletben használt római számok az osztatlan, az arab számok az elágazó úszósugarakat jelzik. Mivel az osztatlan úszósugarak legtöbbször az úszó elején foglalnak helyet, ezért a képletben is közvetlenül az úszót jelölő betű után következik az ezek számát megadó római szám. Mivel azonban nem adható meg egzakt szám minden egyes halfajra a gyakran egyedenként is változó számértékek miatt, ezért legtöbbször két, az átlagértéket magába foglaló számmal jelzik a megközelítő értéket. Ezeket a számokat kötőjel köti össze. Ugyanezen szabályok vonatkoznak az összes többi úszósugárképletben szereplő egyéb számokra is. Néha előfordulnak zárójelezett számok is az alapszámok előtt vagy után. A zárójeles szám a ritkán előforduló értékeket adja meg, pozíciója csak a számsorban elfoglalt helye miatt változó. A képletben szereplő különböző úszósugarak határozószámait általában perjellel választják el, de előfordulnak egyéb elkülönítő jelölések is (;:|\.) Sügérféléknél a két hátúszó miatt D1 és D2 hátúszók is értékelendők. Ha a két hátúszó összenőtt (durbincsfélék), akkor csak egy D úszó van, de két érték (római szám), vesszővel elválasztva.

Pikkelyképlet

       Mivel nem minden hal rendelkezik pikkelyekkel, vagy nem rendelkezik egész testén pikkelyekkel, ezért ez az elkülönítő bélyeg a halak egy kisebb csoportjára nem alkalmazható.
       A meghatározás általánosan az oldalvonal mentén elhelyezkedő pikkelyek száma alapján, és az oldalvonal alatt és fölött testközépen elhelyezkedő pikkelyesorok száma alapján végezhető. A két szélső szám jelenti az oldalvonal mentén ülő pikkelyek (átlagos) számát, a köztük levő törtszám az alsó és felső pikkelysorok számát mutatják. (Mivel a törtszámok írása még igen nehézkes, ezért a törtvonalat itt perjel (/) helyettesíti.) Ha csak két számjegy van megadva, akkor vagy egyáltalán nincs, vagy nem meghatározható az oldalvonal helyzete, ilyenkor a test körülbelüli hosszanti középvonala mentén számolandó a pikkelyszám (squamae (jelölése: squ)).

Vértképlet

       Tokféléknél a pikkelyek hiánya miatt a vértsorok száma alapján alkalmazhatunk a pikkelyképlethez hasonló határozási megközelítést. Testükön 5 hosszanti fő vértsor található, melyek közül egy a hátvonalon húzódik végig (dorzális (D)), egy-egy a test oldalának közepén (laterális (L)) és egy-egy pedig a test oldalának alján (ventrális (V)). A képletet csak a hal egyik oldalára értelmezzük, vagyis a páros vértsorokat (L és V) csak egyszer számoljuk. A képletben elől szerepel a D, majd a L, végül a V vértsor. A vértek száma itt is erősen csak közelítő érték, mivel tág határok között mozog, így a közeli rokon fajok és a hibridek esetében nem túl biztos határozási kulcs.
    Példa:

  • Acipenser ruthenus (kecsege):   12-17, 57-71, 10-19
      • a hátvonali páratlan (D) vértsoron 12-17 vért
      • az oldalsó (L) soron 57-71 vért a hal mindkét oldalán
      • alsó soron (V) 10-19 vért szintén a hal mindkét oldalán

Garatfogképlet

       Sok hal (főleg a pontyalakúak (Cyprinidae)) rendelkezik úgynevezett garatfogakkal, melyek a kopoltyú mögött, a torok mélyét közrefogó két garatíven (az utolsó (módosult) kopoltyúívek) helyezkednek el és nagyjából hajlott fésűalakot formálnak.
       A két garatívet kötőjellel választjuk el, az azonos íven ülő fogak különböző sorokba rendeződhetnek, ezeket a sorokat maguk a bennük levő fogak számjegye jelképezi és őket egymástól vesszővel, vagy ponttal választjuk el. A soroknak külön nevük nincs, általában mint "belső, középső, külső" hivatkozhatunk rájuk. Belső sor az, amelyik a garatíven a hal testének középpontja felé esik. Ha variánsok is előfordulnak, akkor a azokat pontosvesszővel és szóközzel elválasztva, vagy új sorba írjuk.



A Magyarországon előforduló halfajok határozóképletei

latin név magyar név pikkelyképlet garatfogképlet úszósugár képletek

hátúszó

farokalatti úszó
Abramis ballerus laposkeszeg 66-73 5-5 III/6-8 III/50-60
Abramis bjoerkna karikakeszeg 45 8-10/4-6 50 2,5-5,2; 3,5-5,3 III/8-9 III/18-24
Abramis brama dévérkeszeg 51 12-13/6-8 57 5-6; 6-5; 5-5 III/8-10 III/23-28
Abramis sapa bagolykeszeg 65 13-15/8-11 75 5-5; 5-4 III/8-9 III/35-45
Acipenser baeri lénai tok 10-19, 35-29, 7-16 - 30-56 17-33
Acipenser gueldenstaedtii vágótok 7-19, 41-52, 9-11 - 27-51 18-33
Acipenser nudiventris színtok, sima tok 11-17, 49-70, 10-16 - 39-57 23-37
Acipenser ruthenus kecsege 12-17, 57-71, 10-19 - 32-54 16-34
Acipenser stellatus sőregtok 11-14, 30-36, 10-11 - 40-54 22-35
Alburnoides bipunctatus sujtásos küsz 45 8-10/3-5 52 2,5-4,2; 2,5-5,2 II-III/6-9 III/14-17
Alburnus alburnus szélhajtó küsz, küsz 45 8-10/3-5 52 2,5-5,2; 2,5-5,3; 2,5-4,2 III-IV/7-9 III/15-20
Alosa pontica, Caspialosa kessleri dunai nagyhering 52-57 - III-IV/13-15 II-III/16-20
Anguilla anguilla angolna - - 245-275 215
Aspius aspius balin, őn, ragadozó őn 65 11-12/5-6 75 3,5-5,3; 5-3-5,2 III/7-9 III/12-14
Barbatula barbatula,
Neomacheilus barbatulus,
Orthrias barbatulus
kövi csík - 8-10 III-IV/7 III-IV/5
Barbus barbus márna 55 12-14/7-9 62 2,3,5-5,3,2 III-IV/7-9 II-III/5
Barbus peloponnesius petenyi,
Barbus meridionalis petenyi
Petényi-márna, magyar márna 51 10-12/7-8 56 2,3,5-5,3,2 II-IV/7-9 II-III/5
Carassius auratus ezüstkárász,
széles kárász, aranyhal
28 5-7/5-7 33 4-4 III-IV/14-19 II-III/5-6
Carassius carassius kárász, széles kárász 32 6-8/5-7 35 4-4 III-IV/14-21 III/5-8
Chalcalburnus chalcoides mento állasküsz 60 9-12/3-4 72 2,5-5,2 III/7-9 III/14-16
Chondrostoma nasus paduc 55 8-9/4-6 65 6-6; 6-5 III-IV/7-11 III/-8-12
Clarias gariepinus afrikai harcsa - - 61-79 45-60
Cobitis elongatoides, C. taenia vágócsík - 8-10 II-III/6-7 II-III/5-6
Cobitis montana hegyi csík - 8-11 II-III/7 II-III/5
Coregonus lavaretus nagy maréna 82 19-22/14-18 110 - II-IV/9-11 II-IV/9-14
Coregonus albula törpe maréna, kis maréna 70 7-9/6-8 79 - III-IV/8-10 III-IV/10-13
Cottus gobio botos kölönte - - D1:VI-IX, D2:15-18 10-13
Cottus poecilous cifra kölönte - - D1:VIII-X, D2:17-20 13-15
Ctenopharyngodon idella amur, fehér amur 40 6-7/5 47 2,4-4,2 III/7 III/7-8
Cyprinus carpio ponty, koi 32 5-6/5-6 41 1,1,3-3,1,1; 1,2,3-3,2,1 III-IV/15-22 III/5(6)
Esox lucius csuka 120 14-17/12-15 144 - VI-X/13-16 III-VIII/10-13
Eudontomyzon danfordi tiszai ingola - -
Eudontomyzon mariae dunai ingola - -
Gambusia affinis szúnyogírtó fogasponty 30-32 - 7 10
Gambusia holbrooki keleti gambusia 30-32 - 8 11
Gasterosteus aculeatus tüskés pikó, háromtüskés pikó - - II-V/9-14 I/7-11
Gobio albipinnatus halványfoltú küllő 40 5-6/3-4 42 2,5-5,2; 2,5-5,3; 3,5-5,3 III/7(8) II-III/(5)6
Gobio gobio fenékjáró küllő 40 5-6/3-4 45 2,5-5,2; 2,5-5,3; 3,5-5,3 II-III/7(8) II-III/6(7)
Gobio kessleri homoki küllő, Kessler-küllő 40 4-6/3-4 42 2,5-5,2; 2,5-5,3; 3,5-5,3 II-III/8(9) II-III/6
Gobio uranoscopus frici tiszai küllő 40 4-6/3-4 43 3,5-5,3 III/7 III/8
Gobio uranoscopus uranoscopus felpillantó küllő 40 4-6/3-4 43 3,5-5,3 II-III/7 II-III/6
Gymnocephalus baloni széles durbincs, Balon-durbincs 35 8-9/12-16 39 - XII-XVI, I/10-12 II/4-7
Gymnocephalus cernuus vágódurbincs, paptetű 35 5-7/10-14 40 - XI-XVI,I/10-15 II/4-7
Gymnocephalus schraetzer selymes durbincs 50 7-9/12-15 63 - XVII-XIX,I/12-13 II/6-7
Herotilapia multispinosa szivárványsügér 28 4-5/11-13 35 - D1:XVII-XIX, D2:8-9 X-XI/6-8
Hucho hucho galóca, dunai galóca 180 18-20/20-24 200 - II-IV/9-10 IV-V/7-9
Huso huso viza 11-14, 41-52, 9-11 - 48-81 22-41
Hypophtalmichthys molitrix fehér busa 110 28-33/16-28 124 4-4 III/6-7 III/12-14
Hypophtalmichthys nobilis pettyes busa 114 28-32/16-26 120 4-4 III/10 III/15-17
Ictalurus melas
Ameiurus melas
fekete törpeharcsa - - I/6(7) I/17-22
Ictalurus nebulosus (pannonicus),
Ameiurus nebulosus
törpeharcsa, barna törpeharcsa - - I/6(7) I/17-23
Ictalurus punctatus pettyes harcsa,
pettyes törpeharcsa
- - I/6 I/23-26
Ictiobus bubalus kisszájú buffaló, buffaló 36 6-8/6-7 39 - 25-31 9-11
Lampetra planeri pataki ingola - -
Lepomis gibbosus naphal 37 5-6/11-13 41 - X/10-13 III/9-11
Leucaspius delineatus kurta baing, baing 40-50 1,5-5,1; 2,5-5,3; 2,5-5,2 II-III/7-9 III/10-13
Leuciscus cephalus domolykó, fejes domolykó 41 6-8/4-5 46 2,5-5,2 III/7-10 III/7-10
Leuciscus idus jászkeszeg 55 8-10/4-5 60 3,5-5,3; 2,5-5,3; 2,5-5,2 III/8-9 III/-9-11
Leuciscus leuciscus nyúldomolykó 46 7-9/3-5 53 2,5-5,2; 2,5-5,3; 3,5-5,3 III/7-9 III/8-11
Leuciscus souffia agassizi vaskos csabak, csabak 54 9-10/4-5 57 2,5-5,2; 2,5-4,2; 2,4-5,2 II-III/8-9 II-III/9
Leuciscus souffia muticellus sokpénzű csabak 54 9-10/4-5 57 2,5-4,2 II-III/7-9 III/8-9
Lota lota menyhal - - D1:9-16, D2:60-93 60-85
Micropterus salmoides pisztrángsügér, fekete sügér 65 7-8/17-20 70 - D1:X, D2:10-13 III/9-12
Misgurnus fossilis réti csík - 11-14 I-IV/5-7 III-IV/5
Mylopharyngodon piceus fekete amur 39 6/4 43 1,4-4,1; 4-5 III/7-8 III/8
Neogobius fluviatilis folyami géb 58-65 - D1:VI-VII, D2:I/15-18 I/13-15
Neogobius gymnotrachelus csupasztorkú géb,
fekete-tengeri géb
54-75 - D1:VI, D2:I/14-18 I/12-16
Neogobius kessleri békafejű géb, Kessler-géb 64-79 - D1:VI, D2:I/16-19 I/11-15
Neogobius melanostomus feketeszájú géb,
kerekfejű géb
70-75 - D1:VI-VII, D2:I/12-17 I/9-14
Neogobius syrman Syrman-géb, Szirman-géb 56-78 - D1:V, D2:I/16-17 I/12-14
Onchorhynchus mykiss,
Salmo gairdneri
szivárványos pisztráng 105 21-33/20 160 - III-IV/9-11 III/10
Oreochromis niloticus nílusi tilápia, tilápia 31 4-5/12-14 35 - D1:XV-XVIII, D2:11-15 III/8-11
Pelecus cultratus garda 90 12-15/3-6 115 2,5-5,2; 3,5-5,3 II-III/6-8 III/24-29
Perca fluviatilis sügér 57 6-10/12-18 77 - D1:XII-XVII, D2:I-III/12-16 II/7-9
Perccottus glenii amurgéb, amuri küllő 35-43 - D1:VI-VIII, D2:I-II/9-11 I-III/7-10
Phoxinus phoxinus fürge cselle, cselle 77-92 2,5-5,2; 2,5-5,2 III/6-7 III/6-7
Poecilia reticulata szivárványos guppi 30-32 - 7-8 8-10
Poecilia sphenops yucatáni fogasponty, black molly 32-35 - 12-15 8-10
Poecilia velifera vitorlás fogasponty 28-30 - 18-19 8-10
Proterorhinus marmoratus tarka géb 36-48 - D1:VI-VII, D2I/15-20 I/11-16
Pseudorasbora parva razbóra, gyöngyös razbóra,
kínai razbóra
34 5/3-4 38 5-5 II-III/7 II-III/6
Rhodeus sericeus szivárványos ökle, ökle 32-42 5-5 II-IV/7-11 III/8-9
Rutilus frisii meidingeri gyöngyös koncér 62 8-9/4-5 67 5-6; 5-5 III/9-12 III/9-11
Rutilus pigus virgo leánykoncér 45 7-8/3-4 49 5-6; 5-5 III/9-12 III/11-12
Rutilus rutilus bodorka, koncér,
veresszárnyú koncér
40 7-9/3-5 48 6-5 II-III/9-12 III/9-13
Sabanejewia aurata törpecsík, balkáni csík,
kőfúró csík
- 8-11 II-III/6-7 II-III/5-6
Salmo trutta m. fario sebes pisztráng 115 19-26/19-22 130 - III-V/9-11 II-IV/7-11
Salvenius fontinalis pataki szajbling 160 37/30 230 - III/7-10 III/9-11
Sander lucioperca,
Stizostedion lucioperca
süllő, fogassüllő 80 12-16/16-24 100 - D1:XIII-XVII, D2:I-III/19-24 II-III/11-13
Sander volgensis,
Stizostedion volgense
kősüllő 70 10-11/17-20 83 - D1:XII-XIV, D2:I-II/20-22 II/9-10
Scardinius erythrophthalmus vörösszárnyú keszeg,
pirosszemű kele
40 7-8/3-5 44 6-5; 5-5 II-III/7-10 III/10-14
Silurus glanis lesőharcsa, szürke harcsa - - I/2-4 I/77-92
Thymallus thymallus pénzes pér, pér 74 7-10/7-10 98 - IV-VII/13-17 II-V/8-11
Tinca tinca compó 85 30-35/17-25 115 4-5; 5-4 III-IV/8-9 IV/6-8
Umbra krameri lápi póc 30-35 - III-IV/12-13 II-III/5-6
Vimba vimba szilvaorrú keszeg, Évakeszeg 55 9-10/5-7 62 5-5 III/7-9 III/19-21
Xiphophorus helleri mexikói kardfarkú hal 28-35 - 11-14 8-10
Zingel streber, Aspro streber német bucó 70 6-7/10-12 82 - D1:VII-IX, D2:I/12-13 I/10-12
Zingel zingel, Aspro zingel magyar bucó 83 8-9/12-15 95 - D1:XIII-XV, D2:I-II/16-20 II/11-13